| Összefoglalásképpen a PTFE fő tulajdonságai a következők: |
rendkívül jó kémiai ellenállóképesség (még magas hőmérsékleten is,
a vegyszerek 99 %-ának ellenáll.) |
| a műanyagok közül egyedülállóan -200 °C-tól +260 °C-ig használható. |
| a szilárd anyagok közül a legkisebb súrlódási együtthatóval rendelkezik, nincs "stick-slip". |
nagyon jó villamos szigetelő tulajdonsága mellett igen magas
dielektromos ellenállással rendelkezik. |
| nem tapad hozzá semmi, nem nedvesedik. |
| Tehát olyan anyag a PTFE, mely a tulajdonságok egy olyan kombinációjával rendelkezik, ami összességében igen jelentős. |
Feltehető a kérdés, hogy ez az anyag nem rendelkezik-e gyenge pontokkal, amire a válasz, hogy igen.
Éspedig:
| nyomás alatti megfolyás /hidegfolyás/ |
| viszonylag gyenge ellenállás a koptatással szemben |
| alacsony szakító szilárdság |
Ezen kevésbé kedvező tulajdonságok javítása céljából a PTFE-t különféle töltőanyagok hozzáadásával erősítjük.
| A töltőanyagok a legkülönfélébbek lehetnek: |
|
|
| grafit |
| bronz |
| koksz |
| üveg |
| molibdéndiszulfid |
| kerámia, stb. |
|
Ezek az anyagok alkalmassá teszik a PTFE-t olyan helyekre történő beépítésre, ahol a töltetlen PTFE nem felelt volna meg.
| A töltött PTFE tulajdonságai a következőképpen alakulnak: |
| a kopásállósága |
1000 x jobb, mint a töltetlen típusnak |
| nyomásállósága |
hidegen 2 x
melegen 3 x jobb |
| hővezetőképessége |
5 szörösére nő |
| hőtágulása |
felére csökken, a töltőanyag típusától függően |
|
Ezen tulajdonságok javulása mellett megtartja korábbi jó alaptulajdonságait is, azzal, hogy a töltőanyag milyensége a vegyszerállóságot befolyásolja.
Például a bronztöltésű PTFE már nem olyan jó vegyszerálló, és az elektromos tulajdonságai is leromlanak, viszont így egy kiváló csapágyanyagot nyertünk a bronzpor hozzáadásával. |
|
